Bizou (Dilinkó Gábor)

​

Dilinkó Gábor (Bizsu) 1929-ben született cigány családban. A Bizsu becenevet nagyapja adta neki. Apja lókereskedő vándorcigány volt, édesanyja szegkovács és muzsikus cigányok leszármazottja. Nyolcéves korában a szülei elváltak egymástól. Édesanyja betegsége miatt állami gondozásba került, ahonnan parasztgazdaságba küldték dolgozni. Minden nehézség ellenére sikerült elvégeznie az elemi iskoláit Budapesten. Rajzkészségére tanárai korán felfigyeltek. 1945 után édesanyja magához vette, de a nagybátyjánál is nevelkedett, aki a szegkovács mesterségre tanította. 1947-ben édesanyja meghalt. A következő évben katonai szolgálatát teljesítette. 1949 és 1956 között bőrgyári munkásként dolgozott. 1956-ban barátnőjét keresve keveredett a Corvin-közbe és a forradalomba. Barátnőjét, Szabó Ilonkát agyonlőtték, Dilinkó Gábor pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A forradalom leverése után halálra ítélték, majd halálbüntetését 12 évi fegyházbüntetésre módosították. Végül 1966-ban szabadult, de forradalmi múltja miatt 1975-ig nem kapott állandó állást. 1975-ben, 46 évesen kezdett el rendszeresen festeni, miután buszbaleset érte. A börtönben elszenvedett kínzások következtében az apró ecset állandóan kiesett a kezéből, ezért az ujjaival festett. 1956-os tevékenységét csak 1991-ben a Szovjetunió szétesése után ismerték el: hűséges helytállásáért kitüntetést, és dandártábornoki rendfokozatot kapott.